2010! Igen! Végre eltelt az a mocskos 2009-es év, ami oly sok keserűséget, csalódást és kárt okozott, hogy azt le sem tudom írni. Sokszor bebizonyosodott, hogy mennyire igaz az a közmondás miszerint ’’minden rosszban van valami jó” és ez így is van.

Többek között 2009-ben megtanultam, azt hogy senkiben vagy legalább is nagyon-nagyon kevés emberben bízhatok meg. 2009 rossz dolgaiban az volt a jó hogy ráébredtem arra, hogy mind a srác és mind a csaj ismerőseim többsége patkányokból áll. Idén ünnepekkor azt csináltam, hogy nem küldtem jó kívánságokat sms-ben sem sehogy csak egy-két embernek és ezzel az volt a célom, hogy megtudjam kik azok, akik gondolnak rám. Siralmas volt az eredmény, egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik gondoltak rám.

Sebaj! Idén teljesen máshogyan lesz minden, mert rengeteg emberrel megszakítom a kapcsolatot, és szépen elkezdem önmagamat helyrepofozni.

Egy fal van körülöttem… Valaki döntse már le…!

Pár hónap kihagyás után újra itt csak most csak nektek!

Akkor kezdjünk bele! Legutoljára nyár elején írtam ide a blogba, de csak pár szót említenék meg erről a nyárról. Igen csak veszteséges nyarat tudhatok a magaménak, hiszen mind anyagiakban és mind lelkileg lenullázott. A részletekbe nem szívesen mennék bele, mert ez csak arról tenne tanúbizonyságot, hogy milyen szerencsétlen ember vagyok, de azért volt pár remek élményem is például az esti Velencézések a kora reggelig húzódó autószerelések és a későhajnalig tartó baráti beszélgetések. Ezeket leszámítva ez a nyár sem volt az igazi sok ismerős/barát/barátnő került a feledés sűrű homályába ismét… Túl sokan változnak meg rossz irányba és taszítják el maguktól azokat, akik tényleg oda tették magukat értük. Nem tudják értékelni azt, aki tényleg felnéz rájuk, szereti őket, illetve támogatást ad. Én sem vagyok hibátlan…

Sajnos többet nem tudok megemlíteni a nyárról, ami ennyire publikus lenne. Lassan itt van megint az a letargikus, szürke, rideg sok emléket felidéző évszak! A tél.

Megint csak lassan a hátunk mögött hagyunk egy elmúlt évet és vele együtt rengeteg emléket. Az őszintét megmondom nem is bánom, hogy lassan lezárhatom ezt az ocsmány sötét és szerencsétlen évet. Mikor majd meghallom, hogy 2009 megfordulok és köpök egyet.

Mára ennyi. Megpróbálok többet írni nektek!

Kedves barátom Martin hívta fel a figyelmemet a minap arra, hogy a norc.hu-n fent vagyok az autómmal. Nos ez a norc.hu olyan, mint a googlemaps street view funkciója! Mondanom sem kell, hogy szétröhögtük magunkat! De beszéljenek helyettem a képek!

Most kicsit eltérek a témától, és nem fikázni fogok, ha nem a kedvenc sorozatomról ejtenék pár mondatot!

Na most nem tudom hogy kiknek ismerős a Scrubs (Dokik) c. sorozat? Akinek ismerős és tudja, miről van szó, netán tetszik neki és szereti az oké! Soha nem volt kedvenc sorozatom kivéve ezt. Eleinte furcsa szemmel néztem rá, hogy már megint egy Dr. House vagy Grace klinika klón de a francokat! Mivel akkor nem volt jobb dolgom a Comdey Centralon belenéztem és sírtam a röhögéstől. Onnantól kezdve Dokik fan lettem és szaladtam torrentre lehúzni az összes epizódot.

Egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne nézzek meg még egy részt és még egyet és még egyet! Volt olyan epizód, amin majdnem sírtam volt, amin röhögve vertem az asztalt, mert annyira jó volt. A sok karakter közül a két kedvencem van sorozatbeli nevükön Dr. Perry Cox (John C. McGinley) és Dr. Bob Kelso (Ken Jenkins). Mindig elcsodálkozom, hogy az amerikaiak mennyire jó sorozatokat tudnak készíteni ellentétben a magyarokkal, akik még a kólát is kicenzúrázzák és a sörös üvegre, az van írva, hogy SÖR! Száz szónak is egy a vége tessék Dokikat nézni garantált a nevetés aki érti és szereti a humort.

Ganxsta Zolee is megmondta: „Szesztilalom ez a fogalom GYÖKÉR” és mennyire igaza van!

Nem újdonság az, amiről most írni fogok, hiszen a XI. kerület alkeszai is megszívták Május 20-ától azt a bizonyos testrészt!

A kocsmák 22 órakor bezárnak a kis boltok, pedig 22-05-ig nem adhatnak ki alkoholt senkinek. Kérdem én ez mire jó? Hova tart ez az ország? Egy felnőtt ember megszeretne inni 1-2 sört otthon legyen az filmnézés vagy csak a magányában és nem tud mert a kedves XI. kerületi Önkormányzat szemétkedik. Én személy szerint nem vagyok alkesz de, néha jól esik meginni ESTE 22 ÓRA UTÁN meginni 1-2 sört. Igazából velem nem túlzottan csesztek ki, mert beülök a kocsiba és kimegyek Budafokra a Tesco-ba és veszek pár üveg vagy doboz önbizalmat. Csak ugye ez akkor necces, ha már ittam/ittunk és akkor én, nem ülök autóba, viszont éjszakai buszra sem szállok, mert eléggé gettós járat a 973 főleg hogy ott vannak rajta az orkok (zöld mellényes biztonsági majmok). Arról nem is beszélve, hogy ilyen bérlet és jegyárak mellet inkább bliccelek, pedig sosem szoktam csak valahol pofátlan ez az egész. Hiszen a BKV így akarja visszahozni a veszteségét, amit kiraboltak a belsősök.

Csessze meg ez az ország meg mindenki magát a f***-ba…

Ha tévedek valamiben ami előfordulhat akkor javítsatok ki és itt én nem akarok politizálni mert az távol álljon tőlem csak kinyilvánítottam a véleményemet.

Most egy kicsit a gyengébbig nemről szeretnék írni vagy is a nőkről.

Mindig is tiszteltem a nőket, de nagyot csalódtam jó pár személyben, és ez miatt elítélem az összest. Senki ne számítson hím soviniszta dumára, mert ez nem az lesz csak egy egyszerű véleménynyilvánítás róluk és hölgyek, ha kommentelésre adjátok a kezeteket, és azt akarjátok írni, hogy hát de mi pasik is szemetek vagyunk akkor ezt megelőzvén, azt mondom, hogy igen mi is azok vagyunk de ugyan úgy akad köztünk rossz és jó is mint köztetek csak sajnos az utóbbi két ember típus igen ritka. Szerény véleményem szerint ezeknek a táborát erősítem.

Hogy miért? Nos, azért mert nem egyszer csalódtam a nőkben, és nem egyszer ráztak le több hónap után csak úgy egyszerűen ugyanazzal az indokkal. Ezek pedig a következők voltak: nem tudok változni, mogorva vagyok stb. Ezekkel, a tulajdonságaimmal teljesen tisztában vagyok. Viszont egyiktől sem hallottam, azt hogy „így szeretlek, ne változz meg” stb. Na most ez mind igaz hogy nem tudok változni és mogorva vagyok. Viszont ezeket, a rossz tulajdonságaimat megpróbáltam kompenzálom sok kicsi kedves tettel, amik teljesen természetesnek tűnhetnek a lányok számára. A nők működése mindig is lenyűgözött és a női logika néha hibátlan bizonyos dolgokban. Túl sokat képzel magáról mindegyik pl.: egy szórakozóhelyen nem merek leszólítani egy nőt sem. Félreértés ne essék nem, azért mert félek, attól hogy visszautasítanak, ha nem attól tartók, hogy elküldenek, a francba vagy leoltanak. Na már most én ezt nem tűrném el és kénytelen lennék alpáriban kinyilvánítani a reakciómat illetve a nemtetszésemet.

Nem értem mi van velük? Mire játsszák meg a nagy elérhetetlent és még esélyt, sem adnak a normálisabbaknak. Nagyon sokszor láttam, azt hogy egy nagyon szép csaj egy olyan emberrel járt, sőt még járnak, aki üti, veri. Ez kell nektek gyengébbik nemnek? Sok pofon? Vagy az a jó nektek, aki közömbös veletek?

Akkor gratulálok! Tudjátok ti sosem nézitek az ember igazi jó értékeit. Ezzel szemben azt nézitek, hogy hol lehet kihasználni tönkre tenni. Aki meg igazán szereti a másikat annak a sorsa egy összetört szív, vagy aki nem bírja elviselni ezt a fájdalmat, az megöli magát csak, mert ti nem tudjátok megmondani kerek perec, hogy mi van mert nem akartok megsérteni minket pasikat azzal, hogy szó szerinte hazudtok az utolsó pillanatban és nem tudjátok megmondani azt hogy „nem! nem akarok már tőled semmit” vagy ilyesmi.

Persze örüljetek magatoknak, de akkora faszokat mint az én kategóriám sosem fogtok találni aki egy szóra megtesz mindent ha tud. Ezzel csak azt értétek el, hogy a fajtátokat a földbe tiporjam minden következmény és lelki ismeretfurdalás nélkül.

Itt felhívom a figyelmet arra, hogy tisztelet annak a kisrétegnek akikre ez nem vonatkozik.

Tessék lehet köpködni !

Tegnap este úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a megannyi fájdalmam központjába a ZP-be!

Eleinte tartózkodtam ettől az ötlettől a de végén beadtam a nyakamat. Azt kell mondanom, hogy kellemeset csalódtam néhány dologban pl.: kevesen voltak, nem volt tele rockerekel, emosokkal és a jó öreg „beléd kötök társaságokal”. Első benyomásom a helyről egy év után jó volt igaz a beugró 300 forint és egy pohár vizes sör 460 forint volt de ezt a két dolgot leszámítva remek hangulatos hely lett.

A zenéről ne is beszéljünk, mert ugyanazok a zenék mentek mind a két színpadnál, mint 3 éve minden nyári estén. Ennyi nekem elég is volt a ZP-ből erre az életre.

Nézzük csak dióhéjban az előnyeit és a hátrányait:

Előnyök: - A társaság felcserélődött viszonylag igényes réteggé

- Kevesen vannak

- Nem tarháltak le cigivel, itallal, pénzel és nem akart barátkozni egy csöves sem

- Több játék gép volt

- Rengeteg térfigyelő kamera

Hátrányok: - Mindig ugyan azokat a zenéket játsszák évek óta csak fel remixelve néha-néha

                     elvétve egy ma slágerrel

                   - A csapolt sör igénytelenül rossz és drága (az üvegesről nincs véleményem, hogy

                     milyen árban van mert nem volt még ott szerencsém hozzá)

A ZP eleinte ingyenes volt aztán 2007-ben már 1db 100-ast kellet bedobnunk a beléptető kapuba. Hogy ekkor mennyi volt a sör? Nem tudom.  

Rá egy évre, azaz 2008-ban már 2db 100-asal kellett megetetni azt a rohadt beléptető kaput és a sör ára legjobb tudomásom szerint 400-420 forint között volt.

Most 2009-van és a beugró 3db 100 forintos a sör pedig 460forint.

Úgy döntöttem újra belekezdek a blogolásba mert sok szabad időm van és nem tudok mit csinálni unalmamban. Lehet, hogy még többen utálni fognak, mert itt szókimondó leszek, és őszintén leírom azt amit gondolok. Akinek ez nem tetszik akkor, tessék lehet visszapofázni!

 Jó szórakozást!

Hamarosan...